2015. augusztus 20., csütörtök

Húrkészlet vs. húrkészlet

Sok húrkészletből választhatunk, eléggé nehéz választani, méret, anyag, kialakítás, széles a skála.
Saját tapasztalataimat szeretném megosztani, hátha segít a tanácstalanoknak. Kipróbáltam jó pár csomaggal, amit kerestem, az a hang, és élettartam.

anyag: 3 fajtát próbáltam
  1. stainless steel vagyis rozsdamentes: 10-es Ernie Ballt próbáltam. Sokáig tartja azt a hangot, mint amikor feltesszük, Nem elég csilingelős, kissé tompa a hangja, és jelszintje sem túl meggyőző.
  2. Pure nickel vagyis tiszta nikkel: több fajtát is próbáltam, stratohoz vagy oldscool hangzáshoz elég jó, kissé száraz, de ütős hangzás.
  3. Nickel wound vagyis nikkelezett acél: ez a legelterjedtebb, hangja csillog, meleg mindaddig, ameddig a nikkel bevonat kitart, számomra ez lett a befutó.
vastagság: minél vastagabb egy húr annál nagyobb jelet ad le az elektromos gitár pickupja, plusz annál jobban átrezgeti a gitár testét, viszont annál jobban elbánik a húr az ujjaikkal. A fender menzúrán egy 9-es olyan mint egy gibson menzúrán a 10-es. Szumma szummárum én az SG-mhez 10 est választottam.

kialakítás: kipróbáltam egy 13-as csiszolt készletet, elvileg jazzhez ajánlják, de ugye ez számunkra csak duma. Miért is, hát azért, mert Sabbath úgy egy készletből sem szól, mint ebből szólt. Jelszintje brutális, viszont kemény, nagyon kemény az ujjainknak.

Amivel nem nyúlhatunk mellé: Tapasztalataim szerint a Dunlop készletekkel nem nyúlhatunk mellé, élettartama hosszú, és iszonyatosan jól szól. A DR szintén tuti, akár a bevonatos, akár a Dime signature, bármelyik, Scott Ian is DR-t használ.

Hosszú idő után most ennyi.

Új blogot indítottam: www.cigarboxguitaramp.blogspot.com    olvassátok szorgalmasan!